Templom
A jelenlegi Kisboldogasszony templomunk 1879-1898-ban épült neobarokk stílusban Wind István tervei alapján. Elődje egy XV. században épült román stílusú templom, ami a temetőben a ravatalozó helyén állt, súlyosan megrongálódott és veszélyes állapota miatt a hatóság 1890-ben bezárta, és lebontották.
Az új templomot 1898. szeptember 08.-án szentelte fel Regovcsevics Róbert, püspök, őrkannonok, melynek keresztelőkútja, szenteltvíztartója Árpád-kori. A román kori templom faragott köveit a temető kerítésébe építették be. Innen kibontva az egri vármúzeumba kerültek, s ma a kőtárban vannak elhelyezve.
Templomunk megépítésének történetét az 1890 évben történteket a fennmaradt levelek segítségével hűen fel tudjuk önöknek idézni.
„Nagyméltóságú és Főtisztelendő Érsek Úr! Kegyelmes Uram!
A szomolyai templomon mutatkozó repedéseket Répássy László egri főkáptalani mérnök úr a múlt hóban megvizsgálván odanyilatkozott, hogy komolyabb veszélyektől nem tarthatni, a nép azonban nyugtalan lévén, a községi előljáróság jelentést tett a járási főszolgabírói hivatalnál s a templom tüzetes, szakértői megvizsgáltatását kérte. E jelentés következtében Balogh járási szolgabíró Újlaki Soma, királyi állami építészeti mérnökkel f hó 4-én a helyszínén megjelenvén: A nevezett mérnök a templomot annyira közveszélyesnek találta, hogy hatóságilag rögtön bezárandónak véleményezte. A templom bezárásának esetén, különösen vasár-és ünnepnapi isteni tisztelet megtartására nézve Nagyméltóságod kegyes intézkedését és utasítását bátorkodom kérni; szerény nézetem szerint az isteni tisztelet a bogácsi templomban volna legcélszerűbben megtartható. Ki egyébiránt magas főpásztori kegyeibe ajánlva, fiúi mély hódolattal vagyok
Nagyméltóságodnak. Szomolyán; 1890. november hó 5-én. Legalázatosabb szolgája: Kulcsár János lelkész.”
{Egri érseki levéltár: Szomolyai levelek. }
„Nagyméltóságú és Főtisztelendő Érsek Úr! Kegyelmes Uram!
A méltóságos és főtisztelendő egri főkáptalan, mint a kegyes uraság, Isten dicsőségére s a lelkek üdvére, Szomolyán, az idén, nagy bőkezűséggel templomot épít, melynek építési terheihez a hívek kézi és igásnapszámmal kötelesek járulni. Az igazságosság úgy kívánván, hogy azon közteherből mindenki arányos részt vegyen: legcélszerűbbnek látták a hívek a természetbeni szolgálmányokat pénzértékre váltani s a vállalkozó építész által e célra megállapított 5300 forintot 5 év alatt visszatérítendő kölcsönképp, valamely pénzintézettől fölvenni. Mivelhogy a pénzintézetek csakis betáblázás és háromszoros biztosíték mellett nyújtanak kölcsönt; a lakosok közül az öt legelső gazda szívesen felajánlotta e célra tehermentes földbirtokát; ámde a betáblázás, mint a telekkönyvi hivatal kiszámította, 300 forinton emelkedő tetemes költséget igényelvén és ugyanazon hivatal nyilatkozata szerint, csak fél év múlva levén végrehajtható; az ily módon való kölcsönfelvétel oly nagy akadályokba üközik, hogy a hívek közönsége kénytelen vala attól elállni. Szorultságukban tehát, minden reményeinkkel Nagyméltóságod kegyes jóakaratához fordulnak a szomolyai hívek--alázatosan esedezvén, hogy neki, teljes biztosíték nyújtása mellett kiállítandó kötvényre 5 év alatt törlesztendő 5300 forintos olcsó kamatú kölcsönt, valamely egyházmegyei pénzforrásból kegyesen utalványozni méltóztassék. A hívek alázatos kérésével csekélységem nyomaték nélkül való kérését egyesíteni bátorkodván; maradok főpásztori kegyeibe ajánlott fiúi mély hódolattal, vagyok
Nagyméltóságod Szomolyán, 1897 évi, márczius hó 20-án Legalázatosabb szolgája: Kulcsár János alesperes-plébános."
{Egri érseki levéltár: szomolyai levelek }
„Nagyméltóságú és főtisztelendő Érsek, Valóságos Belső Titkos Tanácsos Úr! Kegyelmes Uram és Főpásztorom!
Kegyes meghatalmazásából Boldoságos Szűz Mária születésének, mint különben és a szomolyai templom patrociniumának ünnepén az újonnan épült szomolyai templomot a helybeli, és közeli községekből körmenetekben megjelent nagyszámú hívek örvendezése közben az egyház szertartása szerint megáldottam. A szent ténykedés befejezése után a községi jegyző kíséretében megjelent előttem Smidt János egykoron szomolyai, jelenleg pedig szihalmi kántortanító s egy kötelező, illetve alapító levelet adott át nekem, melyben szomolyai római katolikus iskolások javára 100 forint alapítványt tesz oly módon, hogy annak 6%-os kamatát élete folyamán át fizetni fogja, a tőkét pedig halála bekövetkeztével örökösei befizetni tartozzanak. Az okmányt azon kéréssel adta át nekem, hogy azt kegyes elfogadás és jóváhagyás végett Excellenciád elé terjesszem. A hozzám intézett kérés elutasítására okom nem lévén, az okmányt ide csatolva van szerencsém alázatos tisztelettel Nagyméltóságodnak átnyújtani. Tapasztalt kegyeibe ajánlott, kezeit csókolom, és mély hódolattal öröklök
Nagyméltóságodnak Egerben 1898. szeptember 9-én legengedelmesebb káplánja Regovcsevich Róbert vál. Püspök, őrkanonok."
{ Egri érseki levéltár: Szomolyai levelek.}
HARANGJAINK TÖRTÉNETE
A feljegyzések szerint az új templom tornyában négy harang szólt, amelyből hármat 1917-ben a Császári és Királyi Hadügyminisztérium elrendelésére leszereltek, és ágyú öntés céljára elszállítottak 21 darab orgonasíppal együtt.
Az akkori plébános így ír az eseményről:
„A leszerelt harangokat a hívek csókolgatták, megkoszorúzták, és szalagokkal díszítették fel” 1919 júniusában a Diósgyőri Vasgyárban egy 220 kilogrammos acél harangot rendeltek meg , amit a II. világ háború után Szomolya-Novajnak adományozott, mivel a novaji templomot a németek felrobbantották. Novajon tehát mind a mai napig a szomolyaiak harangja szól. A községünk templomában jelenleg is működő harangokat 1929-ben Stenhofer Frigyes fiai harang és érc öntödében, özvegy Gergely Alajosné, Bene Mária adományából. Rajtuk a következő felirat áll: Nagy harang: Jézus Szentséges szíve, irgalmazz nekünk! Közepes harang: Kisasszonyunk Mária, könyörögj érettünk! Kis harang: Szent József, halálunk óráján imádkozzál értünk!”
{Szomolyai Tükör. 2004 III évfolyam, 6 szám, 8 oldal. Vince László kántor. }
